Egy romantikus, „középkori” fantasy történet, ahol egy lány fiúruhában belekeveredik egy háborúba. Élő természet, várak és bálok, egyedi mágia, lángoló szerelmek és énkeresés jellemzi ezt a sztorit.
A sorozat kötetei szorosan egymásra épülnek.
(Ajánlott korcsoport: 16+)
Hogyan kezdődik a sorozat?
ÁRUHÁBAN
A hegytetőn álltam, és próbáltam kacéran viselkedni a széllel, de valljuk be, túl hűvös volt hozzá. A balladák szerint az ősanyáim egy szál fátyolban táncoltak az erdőkben. Kezdem érteni, miért van a füveskönyvben ötféle recept a felfázásra.
Ősz volt, és egy kis napfényért rimánkodtam. Bár a köd miatt nem láttam, de tudtam, hogy a zöld lombok között egyre híznak a rozsdamarta foltok, napról-napra több a sárguló levél. Idén sem volt jó termés. Két napsütéses nap kellene a körtéknek, hogy beérjenek, utána mágiával meg tudnám aszalni őket. Mióta örökké felhős az ég a királyságban, az aszalt gyümölcs drágább, mint az arany. Szépvölgy, sok más dolog mellett, ebben fizette az adót a királynak.
– Szél! Csak egy kicsit fújj! Oszlasd el a ködöt! Kérlek szépen!
Máskor a szél megcirógatott és incselkedve a ruhám alá bújt, megérintette a mellemet. Nem szeretnék rosszat mondani róla, de néha… nagyon is illetlen volt; mint valami szemtelen suhanc, úgy viselkedett. Roan, az ikertestvérem szerint mindössze képzelgek, a szél csak szél, és megártottak nekem a balladák.
Milyen butaság! Én hiszek a balladákban.Ma a szélnek nem volt kedve játszani. Már reggel óta meglapult. Hallgattak a madarak is, megszűnt a csiripelés és füttyögés, csak a köd kúszott elő.
Más volt ez, mint az őszi ködök, melyek hajnalban megülnek a völgyön. Ez a köd a hegyhátról gomolygott lefelé, mintha az erdő nyomasztó lehelete lenne. Még soha nem láttam ilyen telt, különös párát.
Roan nem mert feljönni a hegyre. Néha annyira gyáva tud lenni! Így aztán férfigúnyát húztam, és én jöttem kérlelni a természetet.
– Kérlek, drága szél… Eh, ha ilyen vagy, én is undok leszek veled…
Arra gondoltam, erőszakkal parancsolnom kéne a szélnek. Összeérintettem a jobb kezemen az öt ujjamat, majd hirtelen kinyitottam, és közben a mágusok ősi varázsszavát kiáltottam:
– Krash!Semmi nem történt. A testemben nem lobbant fel a mágia. A délután ugyanolyan szürke maradt, bár a köd mintha figyelni kezdett volna.
Felsóhajtottam. Ennyit rólam! Esetlen vagyok, mint mindenben. Rondán hímzek, a hárfa sem az erősségem, a kacérkodásról nem is beszélve. A mágia meg… Női mágusként nem is élhetnék itt, a magamfajtát csecsemőként begyűjti és varázstalanítja Kilgram király.
Talán Roan, az öcsém egyszer képes lesz uralni a természetet, bár nem tanult a Néma várban mágiát. De én?
Nekem legfeljebb életveszélyben sikerült egy-egy varázslat, inkább csak gyógyítani tudtam. Azt is csak addig, míg ki nem merült az erőm. Két kartörés még belefért, de a harmadiknál a szerveim elkezdték felemészteni magukat. Nem vagyok jó semmire.– Szél, szél miért vagy ilyen? Krash – mondtam ingerülten, és próbáltam kimondani a szó végén azt a néma h betűt. A kezemről megfeledkeztem, pedig a körmöket kupacba kell rendezni, nélküle nincs mágia.
Hirtelen ág reccsent mögöttem.
Ijedten megpördültem.Férfiruhában voltam, a mellem szorosan lekötve, mégis a torkomig kúszott a rettegés, a fémes íze megült a nyelvemen.
– Roan úrfi! Merre vagy? A kulcsárnő hívat!
Az egyik falubeli kölyök szaladt ki az erdőből. Ahogy közelebb ért, láttam, hogy a szatócs nagyobbik fia. Amikor észrevett, lihegve megtorpant a szikla tövében, onnan nézett föl rám.
– Finona úrhölgy és a barátai átjöttek Rianna kisasszonyhoz beteglátogatóba.
Megnyugodva nyeltem egyet, és megszólaltam. A hangom eleve mélyebb volt sok lányénál, de már megszoktam, hogy ezt is lejjebb vigyem:
– No, és mi dolgom vélük? Jó húgom beteg, bizonyára nem tudta fogadni őket.
– Rianna kisasszony hárfázott a vendégeknek.
Hárfáztam? Meglepődtem.
Aztán rájöttem, hogy az öcsém balszerencsés lehetett. Bizonyára az első emeleti zeneteremben gyakorolt, és kihallatszott a játéka az udvarra. Innét kezdve nem mondhatta, hogy a „kisasszony gyengélkedik”, hanem fölkapta valamelyik fűző nélküli, könnyen felvehető ruhámat. Remélem, a kéket, az nagyon jól áll rajtunk.
– Mást nem üzent Kimcse néne, te gyerek?
– De. – A kölyök elvigyorodott. – Azt, hogy ne beszéljen csúnyán az úrfi, mert kimossa a száját!
Értetlenül néztem rá. Miért kéne szitkozódnom?
Aztán hirtelen fölfogtam.
A gyerek több vendégről beszélt.
– Ki van az úrhölggyel? – kérdeztem gyanakodva.
– Imola kisasszony, és még két úr.
Fini bizonyára a hódolójával jött. Roan nem sejthette. Beengedte őket a zeneszobába, és most ott ülnek egy féltékeny mágus mellett.
– A lépfene csókolná homlokon azt az ostoba libát! – szaladt ki a számon.
Ha Roan dühös lesz, a mágiája fellobban. Vázák robbannak körülötte, sőt, akár végtagok is szakadhatnak! Vagy fölgyújthatja a kastélyt!A gyerek eltátotta a száját, de nem törődtem vele. Leugrottam a szikláról, és füttyentettem a barna kancának. Pillanatokon belül már a lefelé vezető ösvényen nyargaltam.
Szinte vakon haladtam, csak az ösztönöm vezetett, a szürkés köd megült a fák között, nehéz párája a mellkasomra telepedett. A fák körvonalai sem látszottak, csak a tejfehér sűrűség. Ám a ló ismerte az utat, és rábíztam magam.
A hegyi ösvény hamarosan egy szekérútba torkollott, a kancám patája tompán dobogott a keményebb talajon. A völgybe vezető egyetlen úton jártam. A köd egyre keményebb, sűrűbb lett, éreztem, ahogy éber, és figyel. A nyakszirtemen felálltak a szőrpihék tőle.
– Hó! – üvöltött váratlanul egy rémült férfihang előttem. A ködből emberek, és egy felborult szekér körvonala villant elő. – Vigyázzatok!
Belém hasított a rémület. Már nem tudtam megállni, túl gyorsan vágtattam, éreztem, hogy a nyakamat fogom szegni. Vagy, ami rosszabb, az ő nyakukat. Én szipoly vagyok, meg tudom gyógyítani magamat, de ők belehalnak.
Megvehető itt. (És bővebb beleolvasó is ugyanitt.)
A KÉT HERCEG
A második kötetben megjön a sereg, és még egy herceg, aki nem igazán türelmes fajta. Rianna újra az életéért fut, kérdés, sikerül-e neki, vagy lelepleződik.
A GYÓGYÍTÓK
Rianna végre eljut a végekre, megtud pár nagy titkot, de persze az élete most sem lenne teljes vágy, szerelem, és kavarodás nélkül.
TITKOK ÉS INTRIKÁK
Ez a könyv egy kiegészítő kötet, ami az olvasók kérésére született. Nem a történet fő szálát követi, hanem a mellékszereplők életét, vagy a háttérben húzódó, palotabeli intrikákat mutatja be. Nyolc novella és egy kisregény található benne.
Érdekessége, hogy exkluzív formát is kapott, megjelent egy gyönyörű, éldekorált változatban is.
Folytatás:
A Vágymágusok-sorozatnak egy kötete van hátra, ez 2024-ben jelenik meg.